Az első hét

Egy kis útmutató. Az első héten történtek majdnem minden nap, esténként kerültek leírásra, ezért ne lepjen meg, hogy a jelenben írtam mindent! :)

0. Nap, Hétfő

Halihó Kispajtások!
Na hát akkor rugaszkodjunk neki a blogozásnak! :P Kiindulásom elég viccesre sikeredett, borult a dominó amikor megtudtam, hogy ebből nem kocsi fuvar lesz. Úgyhogy szépen fogtam magam és vonattal oldottam meg eme technikai malőrt. :) A szeged-pest szokásos unalomban telt, amit már lassan megszokhatnék, máv start zrt. én így szeretlek. Bár a velem szemben ülő nőcinek tuti, hogy volt vmi köze az egyetemhez, mert ismerős volt az orcája, de nem hinném, hogy a szerethető való egyénekhez sorolnám. Na mind1, nyugatiból ki, keletibe be, sima járás volt, ezért büszke is voltam magamra, hogy a nagy koszos büdös pesten nem tévedtem el.. figyelem, vidéki a gyerek. Na de amikor kilyukadtam bécsben, akkor volt aztán ne mulass, egy isteni dürümmel azért még megajándékoztam magam, de az utána lévő bő egy óra maga volt canossa járás, peronról peronra, egyik infós ezt mondja a másik meg azt, én meg alig értem, de azért lelkes vagyok. Végső soron megáldott az ég, csak nem ragadtam bécsben, amit megjegyzek nem sokon múlt, mert találtam egy magyart és még ráadásul kalauz is volt, úgyhogy öröm mámor boldogság, meg lett a vagonom. Mielőtt még hülyének néznétek, hogy hogy a fészkes fenébe sikerült meg nem találni azt a szerencsétlen vonatot, hát úgy kérlek szépen titeket, hogy a kocsisor első fele, elől a francban volt és azt a részét a vonatnak nürnbergnél lecsatolják, ezzel megyek én szépen gyorsan suhanva mainzba, míg a hátsó fertályát pedig küldik tovább hamburgba, ami a kiíráson is szerepelt mindenhol azon a szépen felújított westbahnhoffon. :) És most már sikeresen sínre került az emigrálásom a messzi hidegségbe. A kabinban 3an voltunk, de a 3. tagja kicsiny csapatunknak, Kristina, csak linzben csatlakozott, addig viszont Marislowwal, egy szerbiában született, de már 43 éve bécsben élő fószerral „beszélgettem”. Erősen zárójeles rész, mert inkább csak próbáltam a lehetetlen, ami jó szokásomhoz híven sikerült is. Úgyhogy egy bő két órát dumáltam vele, nagy arc az öreg, kész stand upos,  ha nem lenne az alvás 24 órán keresztül lökné a szöveget. :) Aztán csatlakozott Kristina, na hát az ő nyelvezetére már erősen figyeltem, de úgy fél11 fele megadta magát az agyam, sok volt ez így hirtelen neki, ergo dőltek mindketten a röhögéstől, mert értelmes mondatra sem futotta már. De úgy negyed 12 fele megtört a jég és szépen, a nyelvtan tudatos teljes kihagyásával elkezdtem visszatérni a ringbe, éés sikerült. Magamat meghazudtolva még lenyomtunk még 1 óra dumapartyt és amit nem tudtam, azt meg szépen körülírva elmondtam, bár enyhén volt vicces amikor német helyett angolul reagáltam, van egy olyan érzésem, hogy megártott az egynehány sorozat. Most meg lassan 2 óra, még van 5 óra az utamból, a többieknek, csak kettő, mert ők Frankfurtba mennek, de még így is már egy bő fél órája kidőlt mindenki. Am meglepő milyen kulturáltak a 2. osztályú osztrák vonatok, nem máv… :) De szummázva a napot, sztem jobban is jártam, hogy vonattal jöttem, fárasztóbb, de nem kényelmetlenebb (kihúzhatóak a székek és ágyként funkciónálnak) és legalább még sikerült egy kicsit szoknom a terepet mielőtt még az oroszlánok elé vetem magamat. :) Később kerül majd fel ez az írás, mert nincs net, de míg friss az élmény, addig örökítem meg az utókornak. Na majd jelentkezem még, ahogy lesz időm. Byebye

1. nap, Kedd

Sikeresen megérkeztem Mainzba, igaz némi aprócska malőrrel, nem nagyon részletezném, de hogy hoztam a formám, na az már biztos. :D najólvan, kicsit későn szálltam le a vonatról, úgyhogy egy laza két órás tájszemlére mentem Koblenzbe és vissza. Majd Nándi bajtárs várt, úgyhogy sikeresen ezután leraktam a cuccomat nála, majd bementünk az egyetemre. Elmondta úgy nagy vonalakban mi merre, majd egy kiadós reggeli jött, aminek a hús részében nem mertünk filozofálásokba bontakozni, inkább megettük. Majd csatlakozott Dorka, a másik kint tartózkodó jó fej jogász csajszi. Nem túl sokat tudtunk beszélni, mert mentek az intenzív nyelvkurzusra, de helyette a várva várt 4. SZTEs személlyel is megismerkedtem, Lilivel!! :D Vele elmentünk a hallgatói központba, hogy megérdeklődjük miként tudnám bepótolni a hiányosságaimat. Majd ezután vele is szétváltak az útjaink. Elindultam felfedezni a Campust és sikert is arattam. Első utam a sportpályára vezetett, nos, nem az itthoni mérce, négyszázas pálya futócsíkos, és minden pöcre jól néz ki, minőségi!!! Ezután sajna nem nagyon jutottam sok mindenre, mert két embert nem találtam meg, a kapcsolat tartómat és a nyelvkurzusos nőcit… na mind1, majd holnap. De legalább a nap jól zárult, mert sikerült elfoglalni a szállást, két magyar leányzó segített, mert aki beköltöztetett, annak talán ha minden 3. szavát értettem. Am nagyon jó fejek, az egyikőjük camp-es volt amcsiban, úgyhogy megvan honnan volt ismerős. Közölte azért velem, hogy itt a németet aligha használják, angol, na az fő irányvonal és hamarabb tanulok meg angolul, mint németül, mármint a koliban. De szó mi szó, király a szállás, tiszta gondozott a szoba, a lakótársam, akié a másik szoba majd csak 30-a körül esik be, úgyhogy addig hawaii dizsi napfény, épp csak takaróm nincs...!!!:/ A net is lassan meglesz, majd a holnaptól lévő infó napok sok mindenre adnak még választ.

2. nap, Szerda

InfoDays első napja, fél9re kellett volna ott lennem, sztem nem kell mondanom, megint elkéstem, de lassan majd le kell szoknom erről, a németek híresen pontosak->sztem ez lesz a halálom, nem a német! Az egyetemisták, akik minket ápolgatnak, Tutorok, nagyon segítőkészek. Elsőként Annával ismerkedtem, mivel ő látott meg engem, szegény szerencsétlen esetlen magyar diákot és próbált segíteni. Nos hát, gyorsan rájött, hogy lassabban kell beszélnie a kelleténél. Folytatva, szépen bejelentkeztem, hogy itt vagyok sziasztok, élek és gyors be is regisztráltam a hétvégi Mix-Tourra. Utána elintéztük csoportosan az EU egészségi kártya alapján lévő biztosítási papírokat, plusz be lett fizetve az egy hónapi koleszom kaukcióval együtt. Közben megismerkedtem egy francia leányzóval, Lorival, egy kanadaival, Emilivel és egy amcsi sráccal, Daviddel, na meg hát a csoportunkban lévő egyetlen magyarral, Sacival (a felmentő sereg). Utána ebéd, a menzán, mert itt van ilyen és teljesen jó kajákat adnak, sőt kb 3 euroból tele eszed magad. A fizetést egy Studentkártyával oldják meg, lehet rá pénzt tenni és kb az egyetem területén mindenhol így lehet fizetni. Majd megvártuk a többieket, kifizettük a Mix-Tourt és mentünk a Campus túrára. Nem nagy szám volt, bementünk pár épületbe és kész, de azért jó volt. Majd lehetett szépen haza menni. Nekem még 5kor találkám volt a koordinátorommal, Corrinával. Nagyon jó fej nőci, csak szegényt lesokkoltam egy kicsit a német tudásommal, így laza másfél órát ott voltam, hogy megtárgyaljuk a teendőimet. Majd onnan is dobbantottam és mentem volna haza, de előtte még beugrottam kaját venni és átléptem Nándihoz megnézni mi a helyzet. Utána kb fél11re értem haza, lefürödtem, és ahogy voltam úgy dőltem be az ágyba.

3. nap, Csütörtök

A várva várt nap, megkaptam az internetkódomat és a bérletemet, jól is jött, mert most már kicsit sokat blicceltem, statisztikailag nőtt az esélye h elkapnak. Beszélgettem egyet a tutorokkal, de Gabriel uraság ahogy meglátott elkezdett röhögni - reggeli fej, kávé előtt…úgyhogy nem kell ecsetelnem. Ezután átmentünk aktiválni a kódokat, ezalatt meg próbáltam a lengyel csajszival beszélgetni, de sajna elég gyéren ment, mert 1. nem értettem amit mond, annyira akcentussal beszélt, 2. hadart amit már nővéremtől megtapasztaltam az évek alatt, úgyhogy a végén már elkezdett ugratni a nyelvtudásommal, nembaj, visszakapja még, mert az ő angolja az én németemnél is rosszabb! :P Bár nem mintha ha én tudnék angolul, de Aga-t jó ezzel cukkolni! :) Itt ahogy megérkeztünk hátra a campus területén összetalálkoztam Sacival, beszélgettünk egy sort és magasröptű társalgást kezdtünk el folytatni. Ezután pedig egy kiadós netezés következett, ami elég nehézkesen ment, mert 2 percenként ledobott az a szar net…egy kicsit ideges lettem a végére. Utána haza, fürdés és ágy, 12 előtt aludtam…az eszemet se tudom, hogy mikor fordult elő utoljára ilyen!!

4.nap, Péntek

Ó ez a nap kész lazítás volt. Reggel csináltak nekünk egy órás tájékoztatás, amin majdnem elszunyókáltam, mert Nándiék ezeket már mind elmondták nekem. Egyre jobban értem am amit mondanak, de még így is messze állok tőle, hogy mindent megértsek. Lorival beszéltem egy sort meg Gabriellel és ezután meg szabadprogram 3ig. A köv. program gyülekezője  a Schilletplatzon volt, szokásos késés, de most nem voltam teljesen hibás, rossz irányba szálltam fel a buszra! :$ Ott Gabriel bácsi várt és vitt oda a többiekhez és szépen túráztunk egyet a városban. (am nem öreg a srác, csak én szoktam így hívni) Sztem baromi jó volt és ebben a napsütésben, mert egész nap ilyen volt az idő, nagyon jól nézett ki a város. De ez a lengyel csaj, amilyen szurka piszkát csinálunk… :) eztán elnéztünk a helyi nevezetességekhez és megcsodáltuk a város belsejét. Alapjába véve egy új városról van szó, aminek kevés régi típusú épülete van a 2. világháború bombázásai miatt, de érdemes eljönni ide! ;) Utána neteztem egyet a jogi karon és intéztem a hivatalos leveleket…és igen, a jogi karon! :) Ott legalább meleg volt, mert addigra lehűlt az idő a városban, annyira h már vacogtam. Próbáltam megbuherálni a netet, de sehogy se jött össze és ez megint csak felbosszantott. Aztán meg úgy gondoltam, hogy itt az ideje megkóstolni a mainzi pizzát, nem okozott csalódást. Most meg lassan megint fekszek, mert holnap jön a kétnapos Mix-Tour, kíváncsi leszek mi lesz belőle!  Na pá!

5-6. nap, Szombat-Vasárnap

Szombat, csörög a vekker 7 órakor-történelmi pillanat, mert már az eszemet se tudom, hogy mikor keltem fel hétvégén ilyen korán. Sikeresen megint nyomtam egy laza bő negyed órás késést, de kivételesen most nem én voltam a hibás, hétvége miatt, jóval ritkábban járnak a villamosok, mivel innen csak azzal tudok bemenni. Sikeresen beértünk, még a vonat se indult el, úgyhogy csúcs szuperek voltunk. Felszálltunk, leszálltunk megérkeztünk s közben beszélgettem két francia csajjal, meg Daviddel, akit vmiért mindig le Adamezek – már ő is röhög. Első körben egy ilyen játékos feladatsorral kezdtünk, csapatokra bontva a népet, amiből a jó öreg ruhalánc se maradhatott el. Na azért itt nem vállaltam be a JuGyus virtust, mert bár sütött a nap, de szó szerint olyan öltözékben mindenem lefagyott volna. Jó kis móka volt, mert sikeresen összeszokott a csapat. Ezután elmentünk a szállásra, ami egy normális egyszerű diákpanzió féle, de német mértékkel mérve. Ettünk ittunk és mentünk vissza a faluba, egy vetélkedő sorral. A fejem ekkorra sikeresen sokkolódott, úgyhogy megint csak adtam neki egy kis bútolásnyi időt. A csapatomban am teljesen jó volt a hangulat, spanyolok, lengyelek, csehek, szlovénok, angolok voltak benne, de am összesen vmi 24 országból kb 100 valahányan voltunk ezen a mix touron. Ennek a napi résznek mire elértünk a végére, addigra sikeresen átfagytunk, mert bár sütött a nap, de délutánra pont az árnyékos oldalra kerültünk, úgyhogy fáztunk egy csöppet. Este vacsora, eredményhirdetés, a nap legjobb pillanatainak felelevenítése és utána meg a party, ami így kb a pincében volt, úgyhogy hiába bömbölt a zene, a környéken lévők tényleg semmit nem hallotta belőle. Sikeresen bemutatkoztam ezen az estén a drága jó öreg magyar pálinkával, mert kínáltam ahogy illik, szerettek!! :) Egész jó nap volt és este is persze. Itt a buliban bár nem ittam semmit, de olyan gördülékenyen beszéltem a németet h még én magam is meglepődtem. Beszélgettem lengyellel, amerikaival, némettel, franciával és nem hittem volna h ilyen jó lesz. A magyarokkal is dumáltam, de természetesen közel sem annyit, mint a külföldiekkel. Sajna az alkohol ébren tartó hatása és az előző napi kevés alvás végett sikeresen 1kor kidőltem és aludtam egy hatalmasat!!

Majd másnap reggeli kelés, sikeresen elaludtam, ezért csak úgy viharoztam le kajálni. Ezután lassan magamhoz tértem és kezdtük a napot, hadd ne mondjam h az egész banda olyan volt, mint a mosott sz….kivéve én, mert már egy hete nem aludtam ilyen kellemeset.:) Eztán fogtak minket szépen és felvittek a várba, ami részben egy hotelként üzemel, itt csináltam képeket is, fbon fent lesznek, vagy már fent vannak, igyekszem felrakni őket, amint időm és netem engedi. Laza másfél órás kirándulás volt, de nagyon élvezte a banda, és e közben haverkodtam össze egy másik orvosis és egy germanisztikás lengyel leányzóval. Közben meg Daniellel (Dorada) beszélgettem, aki egy spanyol orvosis, de a tnap este és a pálinkám megviselte az uraságot, szegééééény. Ezután go vissza a szállásra és egy jó ebédet követően pedig aki akart, az mehetett a Loreley túrára. A társaság döntő többsége jött, így hát nekivágtunk a hegyi ösvénynek. Elbohóckodtunk Aina-val, a lengyel orvosis csajjal meg a bnőjével, közben beszélgettem a magyarokkal is. A túra során csak úgy néztem, mint borjú az újkapura, a táj magért beszél és egy pár fénykép nem tudja visszaadni azt, amit láttunk, megint csak mondom, ezért érdemes ide eljönni! ;) Kellően lefáradva hazaindultunk és kb fél7re vissza is értem a szállásomra. Holnap találkozó az Erasmusosokkal este, de akörül jönnek nővéremék is, plusz a napközbeni rohangálás, megint, szép nap lesz. Na jóéjt gyerekek, majd írok, de most már kevesebbet, mert innentől kezdve kicsit monotonabb lesz a tempó, mert becsatlakozok az intenzív nyelkurzusba, vagyis remélem, úgyhogy nem lesz sok izgalom mostanság…bááár, sose lehet tudni!

Bye

7. nap, hétfő

El sem tudom mondani mekkora felüdülés volt akkor kelni, amikor én szeretnék és nem pedig a vekker pofoz ki vmelyik elég röhejesre sikerült álmomból. A mai nap nem tartogatott sok újdonságot, ügyintézés a suliban, ebéd a többiekkel, aztán meg elmentem szépen megvenni a hangfalat. Egy philipset dobott a gép, le volt értékelve, 2.1es is, úgyhogy hazahoztam a kicsikét és már mindjárt jobban szólnak a zenék, fel is avatom egy Fast and Furiussal. Este mielőtt nővéremék befutottak volna még elmentem egy erasmusos estére a belvárosba. Eleinte döcögős volt, befizettem a szombati túrát meg iszogattunk, de aztán tök jót eldumáltam a franciákkal, és igen, most már döcögősen, de megyeget az alapszintű német társalgás, óóó yeeaaaah.:)  Majd megérkezett a felmentő sereg, úgyhogy jelen pillanatban a szobám az eddigieknél kimagaslóan sokkal otthonosabb lett, van pár kép is, ami még jobban feldobja a szoba hangulatát!! ;) Beszélgettem egy jót nővéremmel és Ferivel, a családi barátunkkal, aki kihozta nővéremet, majd ők mentek is tovább, én meg a szobámba logisztikázni. Most már azt hiszem csak kihúzom itt így karácsonyig. :P Momentán még van egy kis honvágyam, a nyelvi nehézségek miatt is, de majd szépen megszűnik ez is. A végén még itt is maradok!! ;) Úgy érzem ez a veszély azért nem fenyeget, bár sztem lenne 1 max 2 ember, aki ennek örülne! :D Most szépen berakok egy barátságos kis filmet és alszok utána, mert holnap megint egy nap lesz és rengeteg aprósággal. Jók legyetek és igyatok helyettem is(am ezen az alkohol stoppon a többi erasmusos olyan jót szokott röhögni h már súrolja a pofátlanság határát :) ). Jó éjt, bybye